Dr. Manhattan egykoron Jon Osterman atomfizikus volt, akit egy szerencs�tlen baleset atomjaira bontott, majd k�kb�r� szuperh�sk�nt sz�letett �jra. Az �sszes Watchmen szerepl� k�z�l � az egyetlen, akire val�ban illik a "szuperh�s" kifejez�s, mivel csak neki vannak emberfeletti k�pess�gei: gyakorlatilag b�rmire k�pes, puszt�n a gondolataival ir�ny�tani tudja az atomokat. A korm�ny adta neki a Dr. Manhattan nevet, �s saj�t k�l�n bej�rat� h�s�kk�nt, Amerika Superman-jek�nt propag�lt�k. Emberi �rz�sekre k�ptelen, a m�ltat, jelent �s j�v�t egyszerre l�t� l�ny, akit t�bbek k�z�tt a vietn�mi h�bor�ban vetettek be fegyverk�nt. Moore a figur�t a Charlton Comics Atom kapit�ny�ra alapozta, a negyedik sz�m - amelyben Dr. Manhattan a f�szerepl� - az �r� kedvence mind k�z�l.

Ozymandias polg�ri neve Adrian Veidt, �s � a vil�g egyik legintelligensebb embere. Megalkot�s�hoz a Charlton Comics Peter Cannon, Thunderbolt nev� karaktere adta Moore-nak az inspir�ci�t. Veidt altereg�j�t Nagy S�ndorr�l �s II. Ramszesz egyiptomi f�ra�r�l mint�zta - ut�bbi g�r�g neve Ozymandias. Az isten-komplexusos sz�pfi� m�g id�ben felhagyott a h�sk�d�ssel, miel�tt a t�rsadalom fell�zadt a hozz� hasonl�k ellen, �s �ruba bocs�jtotta image-�t (rekl�mok, j�t�kfigur�k, stb.), doll�rmilli�kat keresve az �zlettel. Moore saj�tmag�hoz hasonl�totta Ozymandias-t, "csak sokkal j�k�p�bb n�lam" - teszi hozz�.

�jjeli Bagoly egy Dan Dreiberg nev� milliomos feltal�l�, aki megsz�ml�lhatatlan mennyis�g� high-tech k�ty�vel rendelkezik, �s m�g saj�t, bagoly form�j� rep�l�je is van - telet�mve rejtett fegyverekkel. A m�sodik vil�gh�bor� �veiben akt�v Hollis Mason-t�l, gyerekkori b�lv�ny�t�l �r�k�lte az altereg�j�t, � teh�t tulajdonk�ppen a m�sodik �jjeli Bagoly. Moore egy�rtelm�en Batmant�l csente a k�ls� megjelen�st, ahogyan a bels� tulajdons�gok, a jellem is sok hasonl�s�got mutat, hab�r a karakter gy�kerei els�sorban a Charlton Comics Blue Beetle elnevez�s� h�s�ben keresend�k. Dreiberg-et nyugd�jba k�nyszer�tette a 77-es szuperh�s-ellenes t�rv�ny, akib�l az �vek sor�n a semmittev�st�l depresszi�s, pocakos, potenciazavarokkal k�szk�d� k�z�pkor� f�rfi v�lt.

Selyem K�s�rtet (Laurie Juspeczyk) a csapat egyetlen n�i tagja, aki �desanyj�t�l vette �t a h�si staf�tabotot. �desanyja eg�szen kiskor�t�l az igazs�goszt� szerep�re k�sz�tette fel �t, kem�ny edz�sek sorozat�val. A szuperh�s-ellenes t�rv�ny �rv�nybe l�p�s�ig k�zel t�z �ven �t volt akt�v. A t�bbi karakterrel ellent�tben Selyem K�s�rtet nem feleltethet� meg egy, kor�bban l�tez� szuperh�sn�nek sem. Moore sz�ks�g�t �rezte egy n�i f�szerepl�nek, ez�rt a h�sn�k �ltal�nos jellemz�ib�l mer�tve alkotta meg a k�rnyezete �ltal szexualiz�lt t�rgyk�nt kezelt Laurie-t, aki Dr. Manhattan bar�tn�jek�nt a korm�ny egy kiemelten �rz�tt l�tes�tm�ny�ben �l.

A Kom�di�s, polg�ri nev�n Edward Blake, a 40-es �vek szuperh�sei k�z�l a legfiatalabb, valamint Dr. Manhattan mellett az egyetlen, aki 1977 ut�n is m�k�dhetett tov�bb a korm�ny alkalmaz�s�ban. Az inspir�ci�t a Charlton Comics Peacemaker-e, illet�leg a Marvel Nick Fury-ja jelentette a karakter sz�m�ra. A Kom�di�s egy k�ny�rtelen, a vil�gra lesajn�l� cinizmussal tekint� �szt�nl�ny. H�tt�rt�rt�net�t flashbackeken kereszt�l ismerj�k meg, hal�la a kataliz�tor, amely mozg�sba hozza a Watchmen sz�vev�nyes cselekm�ny�t.

Szerkezet, k�pi vil�g, szimb�lumrendszer

Moore az els� sz�m �r�sa k�zben j�tt r� a les�jt� t�nyre, mely szerint 12 f�zetnyi sztorit kell meg�rnia, neki azonban csak 6-ra elegend� mat�ria van a fej�ben. Erre a probl�m�ra egy egyszer�, �mde nagyszer� megold�st tal�lt: felv�ltva fogja a f� csap�svonalat jelent� 1985-ben j�tsz�d� neo-noir "whodunit"-ot (vagyis izgalmas detekt�vsztorit), illetve a szerepl�k eredet�vel foglalkoz� m�ltbeli esem�nyeket elmes�lni. Ez a saj�tos �s �sszetett, sokr�t� t�rt�netmes�l�si strukt�ra gyakorlatilag a m�sodik r�szt�l kezdve beszippantja az olvas�t, aki k�ptelen nem tov�bbolvasni, az utols� sz�mot remegve v�rva, ahogy egyre beljebb �s beljebb halad a labirintusszer� cselekm�nyben. A Watchmen m�s szempontokb�l n�zve is szembefordult a megszokottal, az eg�sz reg�nyre jellemz�ek a nem-tradicion�lis megold�sok.

Gibbons tan�cs�ra a Watchmen oldalai a nagym�ret�, rendezetlen k�preg�ny-kock�k helyett szigor�an kilenc egyforma panelb�l �lltak. A vizu�lis egyedis�g mellett Moore haszn�ra v�lt ez a megold�s a t�rt�netvezet�s ritmus�nak kialak�t�s�ban is. Az utols� kiv�tel�vel mindegyik sz�m tartalmazott fikt�v cikkeket, k�nyvr�szleteket, leveleket f�ggel�kk�nt - az egy�bk�nt szok�sos hirdet�sek �s szerkeszt�i rovat helyett. Ugyancsak �tt�r� volt Moore r�sz�r�l egy t�rt�neten bel�li t�rt�net elmes�l�se, amelyen kereszt�l bel�lr�l tudott reflekt�lni a Watchmen vil�g�nak jelent�s mozzanataira, a szerepl�k cselekv�seire, d�nt�seire. A Fekete Haj� mes�i egy fikt�v kal�z-k�preg�ny, aminek komor t�rt�nete p�rhuzamosan bontakozik ki az 1985-�s "t�k�rk�p�vel".

Moore William S. Burroughs amerikai �r�t nevezte meg legf�bb inspir�ci�jak�nt a Watchmen megalkot�sakor. Ak�rcsak Burroughs m�vei, a Watchmen is �jra �s �jra felt�n� szimb�lumokt�l, metafor�kt�l, a popul�ris zen�t�l kezdve eg�szen a Bibli�ig terjed� intertextu�lis utal�sokt�l roskadozik. Moore �s alkot�t�rsa, Gibbons legfontosabb c�lkit�z�se a k�preg�ny m�dium hat�rainak feszeget�se, kisz�les�t�se volt, valami olyan l�trehoz�sa, ami semmilyen m�s k�zegben (legyen az film, anim�ci� vagy pr�za) nem tudna l�tezni.

A filmadapt�ci�

A Watchmen filmre vitele nem az ut�bbi �vekben felvet�d�tt, �j kelet� �tlet, m�r az 1980-as �vek v�g�n, nem sokkal a k�preg�ny megjelen�se ut�n sz�ba ker�lt - majd �jra �s �jra �s �gy tov�bb, hossz� �veken �t. El�sz�r Joel Silver producer (Die Hard, Hal�los fegyver-sorozat, M�trix) tette r� kez�t a jogokra, aki a Fox-n�l akarta megval�s�tani a projektet, Sam Hamm forgat�k�nyv�r� seg�ts�g�vel. A pletyk�k szerint Robin Williams �s Richard Gere is sz�vesen r�szt vett volna a produkci�ban, Dr. Manhattan szerep�re pedig Silver azon nyomban ki is szemelte Arnold Schwarzeneggert. K�lts�gvet�si gondok miatt a terv dug�ba d�lt, 1991-ben a jogok �tker�ltek a Warnerhez, ahol Terry Gilliam rendez� �s Charles McKeown �r� kezdett az adapt�ci�n dolgozni. Ism�t a fr�nya p�nz�gyi gondok tettek keresztbe az �lomprojektnek, Gilliam pedig id�k�zben arra is r�j�tt, hogy a Watchmen egy k�t �s f�l �r�s filmbe nem s�r�thet� bele.

2001-ben tal�lt �j �letre az �vekre eltemetett tervezet, David Hayter �r�nak (X-Men) k�sz�nhet�en. Hayter els�nek egy HBO minisz�ri�t k�pzelt el, �m az 100 milli� doll�r alatt kivitelezhetetlen lett volna, ez�rt �tdolgozta forgat�k�nyv�t 2 �s f�l �r�s id�tartamra. Lawrence Gordon producer (m�r Silver n�lk�l) a Universaln�l, majd a Revolution Studios-n�l kilincselt Hayter k�nyv�vel, sikertelen�l. 2004-ben ker�lt bejelent�sre, hogy a Paramount �gisze alatt k�sz�l el a film, m�gpedig Hayter sztorij�b�l �s Darren Aronofsky rendez�s�ben. Mikor Aronofsky kil�pett, hogy A forr�sra koncentr�lhasson, Paul Greengrass-szel helyettes�tett�k, �s kit�zt�k 2006 nyar�t, mint a premier id�pontja. V�g�l egy vezet�s�gv�lt�s folyom�nyak�nt a Paramount is kih�tr�lt a Watchmen-film m�g�l. 2005 �v v�g�re a Warner ker�lt ism�t a k�pbe, ez�ttal a 300-zal �ri�sit tarol� Zack Snyder rendez�vel �s Alex Tse �r�val a fed�lzeten.

A Hayter-f�le moderniz�lt adapt�ci�b�l kiindulva alkotta meg Tse saj�t �tirat�t: visszahelyezte a t�rt�netet a hidegh�bor�s id�szakba, viszont t�bbek k�z�tt megtartotta Hayter befejez�s�t, ami jelent�sen leegyszer�s�tette a k�preg�nybeli katartikus fin�l�t. Snyder a 300-beli videoklipes eszt�tik�t a Watchmenbe is �tmentve, prec�z h�s�ggel, szinte kock�r�l kock�ra vitte filmre a k�preg�nyt. A f�bb szerepeket szt�rok helyett m�sodvonalbeli sz�n�szek kapt�k meg, a k�lts�gvet�st �gy a h�z�nevek helyett mag�ra a fizikai megval�s�t�sra, a l�tv�nyra lehetett ford�tani.

Alan Moore

Az angliai Northampton v�ros�nak nyomornegyed�ben feln�v� Moore olyan csal�dban n�tt fel, amely kiemelt hangs�lyt helyezett a tanul�sra, az ismeretszerz�s fontoss�g�ra. �t �ves kor�ra �rni �s olvasni tudott, �s gyerekkor�t�l rajongott a mitol�gi��rt. H�t �vesen ismerte meg az amerikai k�preg�nyek vil�g�t olyan c�meken kereszt�l, mint A Vill�m (The Flash) �s a Superman. A k�z�piskol�b�l 17 �vesen eltan�csolj�k LSD �rus�t�sa miatt, ezut�n p�r �vig piti �ll�sokat v�llal el, majd az 1970-es �vek v�g�n kezdi rajzol�i p�lyafut�s�t. Kezdetben zenei magazinoknak dolgozik, k�s�bb egy h�r�js�gnak rajzol heti rendszeress�ggel egy Maxwell the Magic Cat c�m� stripet (ez eg�szen 1986-ig tartott), de hamar r�j�n, hogy nincs el�g tehets�ge ahhoz, hogy ebb�l tudjon meg�lni. Ezut�n t�rt �t a k�preg�ny�r�sra, innen pedig a t�bbi m�r t�rt�nelem (illetve a cikk els� r�sz�ben m�r t�rgyal�sra ker�lt, eg�szen a Watchmen l�trej�tt�ig).

Moore mellesleg okkultista �s gyakorl� m�gus, a mai napig alkot, �s term�szetesen magnum opusa, a korszakalkot� Watchmen ut�n is j�csk�n kivette r�sz�t a min�s�gi k�preg�nyek l�trehoz�s�b�l. Sz�mos m�ve adapt�l�sra ker�lt m�r a nagyv�szonra (Pokolb�l, A sz�vets�g, V, mint v�rbossz�), � azonban not�riusan t�vol tartja mag�t valamennyit�l, egyikhez sem adja hozz�j�rul�s�t vagy nev�t, v�lem�nye szerint mindegyik pocs�k, mivel a k�preg�ny m�dium�ra �rt t�rt�netek egyszer�en megfilmes�thetetlenek. Nem csak Hollywood-dal, a Watchment kiad� DC-vel sem r�zs�s az �r� viszonya: azt �ll�tja a kiad� a k�preg�nyek folyamatos �jranyom�s�val visszatartja t�le �s Gibbons-t�l a jogokat, illetve a merchandising bev�telekb�l kapott sz�zal�kuk is ar�nytalanul kicsi.